Jánd község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Vásárosnaményi kistérség
Lakosság: 851 fő
Terület: 16.51 km²
Népsűrűség: 51,54 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 45

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i felében, a Beregi síkságon található Tisza-parti település. Nyíregyháza 67 km, Fehérgyarmat 23 km, Tarpa 17 km, Vásárosnamény 7 km, Tivadar 17 km, Kisar 18 km távolságra található.

Története

Jánd nevének első említése 1217-ből való, ekkor egy poroszló nevében tűnik fel.

A XIV. század-ban a Barlabási család birtoka.

1398-ban Mikai Lőrinc fia Sebestyén, 1410-ben Haraszti Eraszmusz és György, Endesi Pál és János kapták adományba Zsigmond királytól.

1413-ban Perényi Péter főispán birtoka. A Haraszti család-beliek részét később a Sárkány, Dobó, Székely, Czobol és Thúrzó családok szerezték meg.

1546-ban Perényi János, Horváth István és Papos, Eördögh családok birtoka.

1547-ben pedig Perényi Ferenc és Mihály, de birtokaikat I. Ferdinánd elleni hűtlenség miatt elkobozták nagyidai és más uradalmaikkal együtt.

1556-ban a király visszaadta a birtokot Perényi Ferencnek háromezer aranyforint ellenében.

1559-ben Horváth György nyerte el a Hatvani Lajostól elfoglalt részeket királyi adományként. Büdi Mihály is királyi adományként nyer itt részeket.

1567- és 1600 között több kisbirtokos osztozik rajta.

Az 1600-as évektől többekközött a Halmy, Gulácsi, Tivadari, Hatvani, Telkiházi, Petneházi, dalnoki Székely családoké.

1609-ben Perényi János utódnélküli halála miatt birtokrészeit Daróczi Ferenc kapta királyi adományként.

1641-ben Kércsi Ferenc is szerzett itt birtokot.

1648-tól 1864-ig kb negyven kisbirtokos osztozik rajta.

Az 1864-es tagositáskor újabb családok, Toldi, Simon, Szarka, Illés, Kalmár, stb. jutottak földterülethez, igy az lassanként fölaprózódott.

Jánd lakossága leginkább növény- és állattenyésztéssel foglalkoztak, s foglalkoznak ma is.

A Tisza vonalát követő dzsungelgyümölcsösökben és a kertekben sok szilva, az un. "nemtudom"-szilva terem, aminek fölöslegéből a szeszfőzdében sok pálinkát főznek.

Vásárosnaményhoz tartozott, akkor vált önálló községgé.

1990-től saját önkormányzata van.

Nevezetességei

A templom légifotója

Református templom

Milleniumi emlékmű

I-II. Világháborús emlékmű

Falumúzeum – népi építésű, fatornácos lakóházban.

Horgásztó – a patkó alakú holtágon a falutól Dk-re.

Következő községek

További községek